Vesszőskosbor (Dendrobium)
A vesszőskosbor virágai egy- vagy többszínűek lehetnek. A növény csak akkor fejlődik megfelelően, ha természetes élőhelyéhez hasonló környezetet tudunk biztosítani számára.
Fajokban gazdag növénycsalád
A vesszőskosbor 1500-1600 fajból és több száz hibridből álló nemzetség tagja. Az ógörög eredetű Dendrobium név olyan növényre utal, amely a fákon él. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vesszőskosbor valamennyi faja epifita növény.
A világ legkülönbözőbb tájain megtalálható
A legtöbb faja a Himalája vidékéről és Ausztráliából származik, ahol trópusi és szubtrópusi környezetben él. Lombhullató és örökzöld fajok egyaránt vannak köztük. Növekedésük eltérő, találunk közöttük kúszókat és olyanokat is, amelyek magassága eléri a 60 cm-t. Minden fajra igaz azonban, hogy a lakásban nevelve csak akkor lesz szép és egészséges, ha természetes élőhelyéhez hasonló életfeltételeket biztosítunk számára.
Tartós vágott virág
Thaiföldön valóságos iparággá nőtte ki magát a kosbor-fajok, főleg a Dendrobium phalaenopsis termesztése. Elsősorban vágott virágként értékesítik őket, mert az egy- és többszínű virágok nagyon tartósak és néhány fajé különösen kellemes illatú. Bár hosszú utat tesznek meg, amíg eljutnak virágpiacainkra, nem drágábbak, mint az Európában termesztettek.
Jó termesztőközeg
Az eredményes gondozás kulcsa a jó vízelvezető képességű termesztőközeg. Ha megfeledkezünk erről, a növény elrothadhat. A legtöbb faj számára tökéletesen megfelel a durva tőzegkorpa és az édesgyökerű-páfrány gyökérzetének egyenlő arányú keveréke, de a kisebb, lassan növő fajok parafa vagy fakéreg darabokon is kiválóan érzik magukat.
A vesszőskosbor gondozása
Csak akkor nevelhetünk eredményesen vesszőskosbort, ha ismerjük a növény természetes életfeltételeit. A vesszőskosborokat két fő csoportra oszthatjuk: trópusi és mérsékeltövi fajokra. Természetesen vannak olyanok is, amelyek átmenetet képeznek e két csoport között.
Trópusi fajok
Egész évben 22-24 Celsius fokos hőmérsékletet és magas páratartalmat, azaz állandó párásítást igényelnek. Tulajdonképpen nincs nyugalmi időszakuk, az év minden hónapjában világos helyen érzik jól magukat. Csak a téli hónapokban öntözzük őket mértékletesebben, éppen csak annyira, hogy földjük ne száradjon ki.
Mérsékeltövi fajok
A magasabban fekvő vidékeken, ahol az évi átlagos hőmérséklet valamivel alacsonyabb, sok mérsékeltövi faj vadon is előfordul. Ezek nyáron a napfényben bővelkedő, bőséges vízellátású, magas páratartalmú helyeken érzik jól magukat. A növekedési időszakot követően szinte egyáltalán ne öntözzük, állítsuk őket hűvös, 15 Celsius fok hőmérsékletű helyre. Ekkor képződnek a rügykezdemények. Egy hónap elteltével tegyük őket újra világos, 20 Celsius fok hőmérsékletű helyre. Virágzáskor öntözzük őket bőségesen.